"Soha ne vegyél fel 3:1 alatti kockázat-hozamú kötést." Hallottad ezt a tanácsot. Okosnak hangzik. Hiányos is.
A kockázat-hozam arány számít, de nem olyan egyszerűen, ahogy a legtöbb kereskedő gondolja. A valódi matematika valószínűséget is tartalmaz, és ezt figyelmen kívül hagyni rosszabb kereskedési döntésekhez vezet.
Íme, hogyan működik valójában a kockázat-hozam.
Az Alapvető Matematika
A kockázat-hozam arány összehasonlítja, mit veszíthetsz azzal, mit nyerhetsz.
A képlet: Kockázat-Hozam Arány = Potenciális Veszteség / Potenciális Nyereség
Példa:
- Belépés: 100$
- Stop loss: 95$ (5$ kockázat)
- Cél: 115$ (15$ potenciális nyereség)
- Kockázat-Hozam: 1:3 (1$-t kockáztatsz 3$-ért)
Papíron ez jól néz ki. Kétszer tévedhetsz és egyszer igazad lehet, és még mindig profitálsz. De ez figyelmen kívül hagy valami kritikusat: milyen gyakran éri el a kötés ténylegesen a célt?
A Hiányzó Változó: Nyerési Arány
A kockázat-hozam nem jelent semmit valószínűség nélkül. Egy 1:10 kockázat-hozamú kötés, ami csak 5%-ban nyer, szörnyű. Egy 1:1 kötés, ami 70%-ban nyer, kiváló.
Várható érték képlet: Várható Érték = (Nyerési Arány × Átlagos Nyereség) - (Veszteségi Arány × Átlagos Veszteség)
Hasonlítsunk össze két kereskedőt:
A Kereskedő (magas R:R, alacsony nyerési arány):
- Kockázat-hozam: 1:3
- Nyerési arány: 30%
- Várható érték: (0,30 × 3$) - (0,70 × 1$) = 0,90$ - 0,70$ = +0,20$ per 1$ kockáztat
B Kereskedő (alacsony R:R, magas nyerési arány):
- Kockázat-hozam: 1:1
- Nyerési arány: 60%
- Várható érték: (0,60 × 1$) - (0,40 × 1$) = 0,60$ - 0,40$ = +0,20$ per 1$ kockáztat
Ugyanaz a várható érték. Különböző megközelítések. Egyik sem eleve jobb - matematikailag egyenértékűek.
A Nullszaldós Pont
Bármely kockázat-hozam arányhoz tartozik egy minimális nyerési arány, ami a nullszaldóhoz kell.
Nullszaldós nyerési arány = 1 / (1 + Hozam/Kockázat)
- 1:1 R:R 50% nyerési arányt igényel a nullszaldóhoz
- 1:2 R:R 33% nyerési arányt igényel a nullszaldóhoz
- 1:3 R:R 25% nyerési arányt igényel a nullszaldóhoz
- 1:5 R:R 17% nyerési arányt igényel a nullszaldóhoz
Ezért nem automatikusan jobb a magas R:R. Igen, gyakrabban tévedhetsz. De fogsz-e? Minél távolabbi a célod, annál alacsonyabb az elérésének valószínűsége.
Az R:R Csapda
Íme, hogyan használják rosszul a kereskedők a kockázat-hozamot:
1. csapda: Mesterséges célok
3:1 R:R-t akarsz, ezért a célodat a stop távolságod 3×-osára helyezed a belépéstől. De a cél senki földjén van - nincs struktúra, nincs ok, hogy az ár elérje. Megteremtetted a jó kockázat-hozam illúzióját valódi előny nélkül.
2. csapda: Valószínűség figyelmen kívül hagyása
Egy cél fő ellenállásnál alacsonyabb valószínűségű, mint egy cél kisebb struktúránál. A jobb R:R felé nyújtózkodás gyakran rosszabb valószínűséget jelent - és rosszabb várható értéket.
3. csapda: Egy méret mindenkire
A különböző felállásoknak különböző természetes céljaik vannak. A kitörési kötések futhatnak 5:1-ig. Az átlaghoz visszatérő kötések csak 1:1-et kínálhatnak. Egységes R:R erőltetése minden kötésre figyelmen kívül hagyja, amit a piac valójában kínál.
Struktúra-Alapú Célok
Jobb megközelítés: engedd, hogy a piaci struktúra határozza meg a céljaidat.
Természetes cél helyek:
- Korábbi swing csúcsok/mélypontok
- Fő támasz/ellenállás szintek
- Volumen profil csomópontok
- Mért mozgás vetítések
- Fibonacci kiterjesztések (ha használod őket)
Számold ki az R:R-t ezeknek a szinteknek az azonosítása után, ne előtte. Ha a természetes cél csak 1,5:1-et kínál, az a kötés valódi kockázat-hozama - nem valami önkényes többszöröse a stopodnak.
Aztán kérdezd meg: adott R:R és becsült valószínűségem mellett pozitív-e a várható érték?
Részleges Profitok és R:R
Sok kereskedő vesz részleges profitot, ami bonyolítja az R:R számítást.
Példa:
- Kockázat: 100$
- Vegyél le 50%-ot 2:1-nél (+100$)
- Tedd a stopot nullszaldóra
- Engedd a maradék 50%-ot futni 4:1-ig (+200$) vagy stop ki nullszaldón (0$)
Ha a 4:1 cél az esetek 40%-ában betalál az első cél elérése után:
- Átlagos nyerő: 100$ + (0,4 × 200$) = 180$
- Az eredeti R:R alacsonyabbnak tűnik, de bezártad a profitot, miközben megőrizted a felfelé irányuló potenciált
A részleges profitok csökkentik a címsor R:R-t, de javíthatják a pszichológiai végrehajtást és csökkenthetik a varianciát.
Ami Valóban Számít
Ne optimalizálj kockázat-hozam arányra. Optimalizálj várható értékre.
A jó kötéseknek van:
- Pozitív várható értékük (R:R × nyerési arány profitot termel)
- Struktúra-alapú stopjuk (az érvénytelenítés értelmes)
- Struktúra-alapú céljuk (van ok, hogy az ár elérje őket)
- Elegendő R:R a nyerési arányodhoz (a matek működik)
A minimális R:R, amit el kell fogadnod, a nyerési arányodtól függ:
- 60% nyerési arány: minimum 1:1
- 50% nyerési arány: minimum 1,5:1
- 40% nyerési arány: minimum 2:1
- 30% nyerési arány: minimum 3:1
Ismerd a történelmi nyerési arányodat. Használd kötések szűrésére.
Összefoglalás
A kockázat-hozam arány az egyenlet fele. A nyerési arány a másik fele. Együtt hozzák létre a várható értéket - az egyetlen szám, ami meghatározza a hosszú távú nyereségességet.
Ne erőltess mesterséges R:R célokat. Ne hagyd figyelmen kívül a valószínűséget. Ne kezeld egyformán az összes kötést.
Engedd, hogy a struktúra határozza meg a stopjaidat és céljaidat. Számold ki az R:R-t a valóságból, ne fantáziából. Aztán ellenőrizd, hogy a matek működik-e a valódi nyerési arányodhoz.
A confluence pontozás segíthet becsülni a valószínűséget. Amikor a ciklus fázis, volumen rezsim és többidőtáv-hizálás mind egyetértenek, a valószínűség magasabb - és az alacsonyabb R:R elfogadhatóvá válik. Amikor a jelek konfliktusban vannak, magasabb R:R kell az alacsonyabb valószínűség kompenzálásához. A matematika mindig irányít.
Az Augury Grid 5 pontos pontozási rendszere számszerűsíti a felállás minőségét, adatokat adva a valószínűség becslésére minden kötésnél. A magasabb confluence pontszámok magasabb nyerési arányokkal korrelálnak, lehetővé téve, hogy alacsonyabb R:R-t fogadj el a legjobb felállásoknál, miközben magasabb R:R-t követelsz a marginálisabbakban.
Confluence pontozás megtekintése →